Változott a VKJ bevallásokra vonatkozó jogszabály!

A 2017 1. negyedévi nyilatkozatot már az aktualizált adatlapokkal kell benyújtani, amelynek kitöltésére online is van lehetőség!

A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendeletet a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet több ponton módosította a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében.

A VKJ kiszámításának szabálya a továbbiakban kiegészül „t” víztest-túlterhelési szorzótényezővel, valamint a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől függő a „g” szorzószámok vonatkozásában is változás történt.

VKJ = „V” (m3) X „A” (Ft/m3) X „m” X „t” X „g”.

  1. A „V” a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.
  2. Az „A” alapjárulék mértékét a Vgtv. határozza meg.
  3. Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám „m” értéke:
    1. mért vízhasználat esetében: 1,0,
    2. számított vízhasználat esetében: 2,0.
  4. A „t” víztest-túlterhelési szorzó a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestek állapot minősítésére vonatkozó szorzószám, amelynek értéke:
    1. felszíni vízkivételnél a jó, vagy annál magasabb állapot vagy potenciál minősítéssel, valamint a jónál rosszabb állapotú, potenciálú - de nem mennyiségi okokra visszavezethető - minősítéssel rendelkező víztestek, vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból jó minősítéssel rendelkező víztestek esetében: 1,0.
    2. felszíni vízkivételnél a mennyiségi okokra visszavezethetően a jónál rosszabb állapotú vagy potenciálú felszíni víztestek vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél mennyiségi szempontból a gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében - a dc) alpont kivételével -: 1,2.
    3. felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében a partiszűrésű vízkészletből történő vízhasználatok esetében: 1,0.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (1) bekezdése rendelkezik arról hogy milyen esetekben nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie.

A hivatkozott jogszabályhely l) pontja szerint az öntözési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi 50 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi 150 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után nem kell járulékot fizetni.